A diabétesz mellitus és a szájüreg

A diabétesz, ill. diabétesz mellitus vagy cukorbetegség olyan anyagcsere-betegség, amelyet abszolút vagy relatív inzulinhiány, inzulin-rezisztencia, ill. mindkettő okozta megnövekedett vércukorszint (hiperglikémia) jellemez. Ez az anyagcserezavar a szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcserét is érinti. A Világegészségügyi Szervezet nemrégen bejelentette, hogy a cukorbetegség gyakorisága az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett. A mikro- és makrovaszkuláris szövődmények miatt a diabétesz az egyik leggyakoribb halálok.

A diabétesznek két formája létezik: az inzulinfüggő 1. típusú, ill. az inzulinfüggetlen, ám gyakoribb 2. típusú cukorbetegség.

A cukorbetegség a szájüregre (a fogakra és a foghúsra), a szájüreg nyálkahártyájára, valamint a nyálmirigyekre is negatív hatást gyakorolhat.

Megállapítást nyert, hogy a cukorbetegek hajlamosabbak a fogszuvasodásra. Emellett körükben a gyökércsúcs környéki káros folyamatok és a fogvesztés is gyakoribb. Az olyan cukorbetegeknél, akik betegsége nem kontrollált, a gyökércsúcs környéki elváltozások gyakrabban figyelhetők meg. Ezt az a tény magyarázza, hogy a fogideg kollaterális keringése korlátozottabb, immunválaszuk pedig gyengébb, így hajlamosabbak a fertőzésekre. Emellett a hiperglikémia a csontreszorpciót is elősegíti, lassítja az oszteoblasztok osztódását, és rontja a csont helyreállítási képességét.

Ismert, hogy diabéteszben gyakoribb az íny- és fogágygyulladás. Az adatok szerint a fogágygyulladás a diabétesz hatodik olyan szövődménye, amely negatív hatást gyakorolhat a vércukorszint szabályozására. Az állandóan gyenge glikémiás kontroll összefüggésbe hozható az íny- és fogágygyulladás gyakoribb és súlyosabb megjelenésével, valamint az alveoláris csont elvesztésével. Több olyan mechanizmus is létezik, amely magyarázhatja ezt: ilyen például a gazdaszervezet immunválaszának megváltozása, az íny alatti mikroflóra, a kollagén-anyagcsere, a vérkeringés, az ínyfolyadék, ill. az öröklött tényezők. Az immunsejtek (neutrofil, fagocita, leukocita) egyik funkciója is sérül, ami a cukorbetegeknél fokozott csontvesztéssel hozható összefüggésbe.

A diabétesz megnyilvánulásai, valamint az egész szervezetre kiterjedő immunszuppresszió szájban megfigyelhető jelei az opportunista fertőzések, pl. az orális candida-fertőzés jelenléte, mely cukorbetegeknél gyakrabban fordul elő. A candida-fertőzés a dohányzással, a fogpótlásokkal, valamint a cukorbetegek rosszabb glikémiás kontrolljával hozható összefüggésbe. A candidiasis-hajlamot a csökkenő nyálképződés tovább súlyosbíthatja.

A cukorbetegeknél gyakoriak az ízérzékelési zavarok. Egy közvélemény-kutatás eredménye szerint a diabéteszesek harmadánál csökkent az ízérzés. Ez túlzott evéshez és elhízáshoz vezethet. Ez az érzékelési zavar ronthatja a normális táplálkozást és a glikémiás kontrollt.

Az egyéb orális tünetek közül a cukorbetegek gyakori panaszként említik az égő érzést a szájba. A betegeknek az íz- és szagérzékelése leromolhat, és a szájüreg idegeire gyakorolt káros hatások miatt egyéb tünetek is előfordulhatnak.

A betegek 80%-ánál a nyálelválasztás lecsökkenése is megfigyelhető. Minden cukorbetegnél klinikai és radiológia vizsgálattal is ellenőrizni kell a fogazatát, hogy nem mutat-e szuvasodást, ill. gyökércsúcs-környéki gennyesedést. A parodontális szonda segítségével a fogágy állapota meghatározható. Ha a vizsgálat eredménye nem kielégítő, akkor megfelelő parodontális kezelést lehet végezni. Meg kell mérni a beteg nyálelválasztását is, és tanácsot adni számára arról, hogyan fokozható, ill. helyettesíthető a nyálelválasztás. Emellett szájkenetet kell venni, és ellenőrizni kell a gombásodás esetleges jelenlétét annak érdekében, hogy a candida gomba okozta fertőzést gyorsan kezelni lehessen.

Hivatkozások:

1. Leite RS, Marlow NM, Fernandes JK. Oral health and type 2 diabetes. Am J Med Sci. 2013 Apr; 345(4):271-3. doi: 10.1097/MAJ.0b013e31828bdedf.
2. Borgnakke WS, Anderson PF, Shannon C, Jivanescu A. Is there a relationship between oral health and diabetic neuropathy? Curr Diab Rep. 2015 Nov; 15(11):93. doi: 10.1007/s11892-015-0673-7.
3. Daniel R, Gokulanathan S, Shanmugasundaram N, Lakshmigandhan M, Kavin T. Diabetes and periodontal disease. J Pharm Bioallied Sci. 2012 Aug; 4 (Suppl 2):S280-2. doi: 10.4103/0975-7406.100251.
4. Lima SM, Grisi DC, Kogawa EM, Franco OL, Peixoto VC, Gonçalves-Júnior JF, Arruda MP, Rezende TM. Diabetes mellitus and inflammatory pulpal and periapical disease: a review. Int Endod J. 2013 Aug; 46(8):700-9. doi: 10.1111/iej.12072. Epub 2013 Feb 26.
5. de Menezes Sousa, Lopes Costa, Roncalli I.Clinical study of the oral manifestations and related factors in type 2 diabetics patients Braz J Otorhinolaryngol. 2011; 77(2):145-52.
6. Noboru Kuroiwa D, Ruiz Da Cunha Melo MA, Balducci I, Bortolin Lodi K, Ghislaine Oliveira Alves M, Dias Almeida J. Evaluation of salivary flow and drug interactions in patients with a diagnosis of diabetes mellitus. Minerva Stomatol. 2014 Nov-Dec; 63(11-12):421-6.
7. Sousa MG, Costa Ade L, Roncalli AG. Clinical study of the oral manifestations and related factors in type 2 diabetic patients. Braz J Otorhinolaryngol. 2011 Mar-Apr; 77(2):145-52.
8. de Lima DC, Nakata GC, Balducci I, Almeida JD. Oral manifestations of diabetes mellitus in complete denture wearers. J Prosthet Dent. 2008 Jan; 99(1):60-5. doi: 10.1016/S0022-3913(08)60010-4.
9. Kakoei S, Hosseini B, Haghdoost AA, Sanjari M, Gholamhosseinian A, Afshar VF. Evaluation of Salivary Secretory Immunoglobulin A Levels in Diabetic Patients and Association with Oral and Dental Manifestations. Sultan Qaboos Univ Med J. 2015 Nov; 15(4):e507-11. doi: 10.18295/squmj.2015.15.04.011. Epub 2015 Nov 23.