Visszatérő fekélyek a szájban
Prof. Dr. Vanja Vučićević Boras, PhD, fogorvos
A visszatérő szájfekélyeket szaknyelven stomatitis aphtosa, köznyelven pedig aftának nevezik. Az afta fájdalmas, lapos, vörös szegélyű, kerek vagy ovális fekély, amelyet szürkésfehér pszeudomembrán takar. Az afta leggyakrabban a nyálkahártyán, az ajkak belső oldalán, a nyelv oldalán, ill. a lágyszájpadon jelenik meg.
Az afta a szájnyálkahártya egyik leggyakoribb sérülése, amely a fejlett országokban igen elterjedt megbetegedésnek számít, átlagosan a népesség 15-25%-ánál jelenik meg. A nők körében, illetve a stressztől szenvedőknél gyakrabban fordul elő.
Az afták a szájbeli elváltozások mérete és száma alapján a kis, nagy, illetve herpesszerű (herpesszerű) afták csoportjába sorolhatóak. Az oka egy ideig nem volt ismert mert sem bakteriális, sem vírusos eredetet nem lehetett kimutatni. Ma már tudjuk, hogy az afta egy, a T-limfocitákon keresztül jelentkező immunválasz, ill. valamilyen ismeretlen antigénre adott autoimmun válasz eredménye.
Az afta megjelenése családon belül halmozódik, ezért az örökölt jelleget nem lehet kizárni: ha mindkét szülő aftától szenved, akkor 90% a valószínűsége, hogy a gyermekük is hajlamos lehet az aftára. Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos, az egész szervezetre kiterjedő betegségek afta megjelenését okozhatják:
- hematológiai – vérszegénység
- emésztőrendszeri – Crohn-betegség, cöliákia, fekélyes vastagbélgyulladás
- immunológiai – bizonyos esetekben az afták a HIV-fertőzés első jelei
- genetikai – családon belül halmozódik
- allergiás – allergia bizonyos élelmiszerekre (paradicsom, csokoládé, csonthéjasok), ill. a fogkrémek nátrium-lauril-szulfát-tartalmára
- pszichológiai – szorongás, stressz
- hormonális – egyes nőknél összefüggés mutatkozott a menstruációs ciklus bizonyos fázisaival
Az ismétlődő szájfekélyeknél nincsenek általános tünetek.
Sara Kramberger, okleveles vegyész 
Mirjam Škorjanc, dentálhigiénikus 
